Pátyi Online Falugyűlés

Egy korábbi lakossági fórumon dr. Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa kijelentette, hogy vizsgálódik a pátyi “golf” beruházással kapcsolatban. Az érvénytelennek mondott népszavazás után levélben kérte a pátyi jegyzőt, hogy a testület addig ne hozzon döntést az ügyben, míg az ombudsmani állásfoglalás nem készül el. A testület figyelmen kívül hagyta ezt a kérést, és 2010 február 22-i rendkívüli testületi ülésen a teremben többsorban tolongó dühös polgártársunk gyűrűjében a tiltakozások ellenére megszavazták a megalomán elképzelést. Most végre egy kicsit megkésve ugyan de megszületett az állásfoglalás.

A jogi végzettséggel nem rendelkezőknek is emészthető kivanat a dailyshark blogon , illetve egy kicsit bővebb, magyarázatokkal ellátott alább olvasható.

A magyarázatok dőltbetűsek, illetve a jelentésből kiemelt idézetek szószerintiek. Az egyes bekezdések előtt látható számok megegyeznek a jelentésben használt sorszámozással. így könnyebb az ellenőrzés, a visszakeresés, az esetleges szó szerinti kiemeléseknek/idézeteknek az eredeti szövegkörnyezetben történő értelmezése, stb.

„8. A hivatalból észleltek alapján, illetve a panaszokban foglaltakkal kapcsolatban a környezetvédelmi jogszabályok sérelmét, illetve az egészséges környezethez való joggal összefüggő visszásság lehetőségét észleltük, ezért vizsgálatot folytattunk le.”

A fenti kérdések minden kétséget kizáróan a Jövő Nemzedéke Országgyűlési Biztosának feladat- és hatáskörébe tartoznak.

„37. A szabályozás során módosítani kellett a település 120/2002. (X. 08.) sz. határozattal elfogadott településszerkezeti tervét az akkor érvényes és hatályos településrendezési eszközökben meghatározottaktól eltérő területhasználat miatt. Mivel a 2006. évi szabályozási eljárást megelőzően a tervezési terület vonatkozásában nem volt szabályozási terv, ezért ezen eljárás során alkották meg a szabályozási tervet is. A lefolytatott vizsgálat az egészséges környezethez való alkotmányos visszásságot eredményező problémákat, illetve szabálytalanságokat tárt fel mind a magasabb szintű jogszabályoknak való megfelelés, mind az Étv. 9. § szerint lefolytatott véleményezési eljárással kapcsolatban, amelyeket a következőkben mutatunk be.”

Amennyiben a jelentésben szereplő számtalan, a magasabb szintű jogszabályok megsértését rögzítő megállapítás közül egyetlen eggyel az Alkotmánybíróság is egyetért akkor az érintett önkormányzati rendeletet megsemmisíti. Az Étv. az önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály!

„48. A BATrT a települési térségre vonatkozó szabályok között az 5. § (3) bekezdésben előírja, hogy új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.

49. A területi hatásvizsgálatra alapozott kivételes eltérés lehetőségét a Tftv. és az egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2004. évi LXXV. törvény vezette be. A területi hatásvizsgálatot az eltérés tárgyában nem folytattak le, így az eltérésre nem volt törvényes lehetőség.

A 48-49. pont – amennyiben az Alkotmánybíróság egyetértésével találkozik – a 2006-ban elfogadott és a kisebb méretű golfpályára vonatkozó szabályozási terv megsemmisítésének alapos veszélyét jelenti.

„57. A fentiekből következően a Golfpálya projekt területe a 2006-ban elfogadott településrendezési eszközökkel vált beépítésre szánt területté, vagyis a BATrT. 5. § (3) bekezdése alkalmazásában „új beépítésre szánt” területnek minősült.

Új beépítésre szánt területként tehát nem volt kijelölhető Telki közigazgatási határától számított 200 méteren belül.

58. A BATrT részletes miniszteri indokolása szerint „a települések beépítésre szánt területeinek összenövését gátló szabály, amely szerint új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki a település közigazgatási határához 200 m-nél közelebb, fontos - lényegében egyedüli -eszköze a strukturált térszerkezet alakításának, a települési identitás erősítésének, valamint a zöldövezet kialakításának.” A jogalkotó tehát a zöldterületek védelme, így a fenntartható településfejlesztés egyik fontos eszközeként tekint a beépítés korlátozásának itt bemutatott szabályára.

59. A vizsgált - a 120/2002. (X. 08.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv 140/2006. (IV. 26.) kt határozattal elfogadott módosítása és az ezen alapuló 17/2006. (IV. 27.) kt. sz. rendelettel elfogadott szabályozási terv - településrendezési eszközök tehát ellentétesek BATrT 5. § (3) bekezdésében foglalt előírással, mert a 200 méteres védőtávolságon belül jelölnek ki új beépítésre szánt területet, így azokat a BATrT rendelkezéseinek megsértésével, a fenntartható fejlődést biztosító garanciális rendelkezés figyelmen kívül hagyásával fogadta el az önkormányzat.”

A fenti 48-49. pontokhoz fűzött megjegyzésre hivatkozva azt kell aláhúzni, hogy az ombudsmannak a 200 méteres távolsággal kapcsolatos álláspontja alaposnak tűnik.

„a/2 Az Önkormányzat a BA TrT megsértésével jelölte ki beépítésre szánt területként a magas zöldfelületi arányú települési térség teljes területét

60. A 2006. évben elfogadott településrendezési eszközök a Golfpálya projekt teljes területét beépítésre szánt, különleges sportolási célú területbe sorolták. Erre azonban a hatályos jogszabályok alapján nem volt lehetőség.”

Amennyivel ezzel a megállapítással az Alkotmánybíróság is egyetért a 2006-os golfrendeletet igen nagy valószínűséggel megsemmisíti. Ebben az esetben a belga befektetőkkel kötött szerződések sorsa is bizonytalanná válik.

„65 Ebből következően megállapítható, hogy az elfogadott szabályozás a Golfpálya projekt területének, mint a BATrT szerkezeti tervében magas zöldfelületi aránnyal rendelkező települési térség területnek nem csupán a 30%-át, hanem a teljes területét beépítésre szánt területté minősítette és ezzel súlyosan megsértette a BATrT. 5, § (6) bekezdésének, a zöldterületek megóvását, a túlzott beépítések elkerülését biztosítani hívatott rendelkezését.

66. A fenti a/l és a/2 alcímekben kifejtettek alapján megállapítható, hogy a 120/2002. (X. 08.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv 140/2206. (IV. 26.) kt. határozattal elfogadott módosítása és az ezen alapuló 17/2006. (IV. 27.) kt. sz. rendelettel elfogadott szabályozási terv a BATrT garanciális rendelkezéseivel ellentétes. így nem érvényesült az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésének elvárása, mely szerint a települési Önkormányzat nem alkothat magasabb szintű jogszabállyal ellentétes helyi rendeletet.

67. Megállapítható tehát, hogy a 2006. évi szabályozás elfogadásának időpontjában a hazai jogszabályi környezet nem tette lehetővé a 110 hektáros, magas zöldfelületi aránnyal rendelkező települési térség besorolású területen a tervezett, 78 hektáros golfpálya és annak kiszolgáló létesítményei, valamint a 250 darab golfház elhelyezését. Ennek ellenére a településrendezési eszközök lehetőséget teremtettek a Golfpálya projekt megvalósítására.”

Amennyiben a 65-67. pontok bármelyikében foglalt bármelyik megállapításával az Alkotmánybíróság egyetért a rendelet megsemmisítése elkerülhetetlen.

„b) A településendezési eszközöket az eljárási szabályok megsértésével fogadták el

68. Az Alkotmánybíróság 16/2008. számú határozatában kifejtette, hogy a településrendezés’ olyan jogalkotási folyamat, amelynek során az önkormányzati autonómia nem érvényesülhet teljeskörűen. Az eljárás során, érvényesülniük kell - többek között - azoknak a garanciális szabályoknak, amelyeket a fenntartható településfejlesztés követelményeinek érvényesíthetősége érdekében határozott meg a törvényalkotó. Körükben kiemelésre érdemesek a véleményezési eljárás alátámasztására szolgáló egyes munkarészek készítésére vonatkozó előírások, a társadalmi részvétel - érintett lakosság, érdekképviseleti szervek, civil szervezetek részvéteiének - biztosítása. A jogszabályok megalkotására vonatkozó előírások maradéktalan alkalmazása alapvető követelmény a jogbiztonság és ezen keresztül is az egészséges környezethez való jog érvényesítése érdekében.”

Az ombudsman az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva rögzíti: az önkormányzatnak nincs teljes körű autonómiája, illetve érvényesülnie kell a társadalmi részvételnek a szabályozási tervek megalkotásában.

„b/1) Az önkormányzat a településszerkezeti terv és a szabályozási terv véleményezését visszásságra vezető módon egyetlen közös eljárásban folytatta le

79. Mindebből következően az, ha a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat és szabályozási terv kidolgozására és elfogadására irányuló eljárásokat egyetlen eljárásban egyesítik”, és ezáltal az érdemben egymásra épülő döntéshozatalt elkerülik, több szempontból is visszásságra vezet. Éppen a településrendezési eszközök fent említett különbözősége okán nem lehetséges az azokkal szemben megfogalmazódó elvárásokat, követelményeket egy eljárásban megfelelően teljesíteni. Egy ilyen egyesített eljárás nem alkalmas arra, hogy annak eredményeként az egyes településrendezési eszközök rendeltetésüket betöltsék, hiszen a településrendezési eljárás óhatatlanul a konkrét szabályozási cél - az adott beruházás megvalósítása - kizárólagos figyelembevételére és ezzel együtt minden egyéb érdek érvényesítésének mellőzésére irányul. Ekképpen a településrendezési eljárás kiüresedik és formálissá válik,, eleve kizárja a meglapozott és rendszerszintű, felelősségteljes és jövőbetekintő tervezést.

80. A rendelkezésre álló adatok szerint megállapítható, hogy a 2006. évi szabályozás során a vonatkozó településrendezési eszközök módosítására, illetve megalkotására irányuló véleményezési eljárásokat együttesen, egy eljárásként folytatták le. Egyetlen Dokumentáció I. készült a településszerkezeti terv, valamint a helyi építési szabályzat és szabályozási terv véleményezéséhez, továbbá valamennyi levelezést összevonva folytatta le az Önkormányzat. Az eljárás csupán a képviselő-testület döntéshozatalánál különült el egymástól.”

A 2006-os szabályozás során követett eljárást a jelentés szerint nem volt alkalmas arra, hogy a rendeltetésének célját betöltse!

„82. A 2006. évi szabályozás eljárási rendjének részletes elemzését nem állt módunkban elvégezni, hiszen nem állt rendelkezésre az eljárást lefolytató önkormányzatnál a teljes dokumentáció. Az Étv. 9. § szerinti véleményezési eljárás (6) bekezdés szerinti szakaszával kapcsolatban azonban így is feltárható volt súlyos eljárási vétség, amelyet a következőkben elemzünk.

86. Tekintettel arra, hogy az Étv. 9. § (7) bekezdése szerint a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el, a 120/2002. (X. 08.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv 140/2206. (IV. 26.) kt. határozattal elfogadott módosítása és az ezen alapuló 17/2006. (IV. 27.) kt. sz. rendelettel elfogadott szabályozási terv elfogadása jogszabálysértő volt. Megjegyezzük, hogy az eljárás alátámasztja a b/1. alcímben kifejtetteket, azt, hogy az önkormányzat az egyeztetési tárgyalást formálisnak tekintette, a módosítással és így a beruházással szemben esetlegesen megfogalmazó véleményeket, szempontokat nem megfelelően kezelte, hiszen a kész tervezetek kifüggesztésének korai időpontja óhatatlanul arra utal, hogy az egyeztető tárgyaláson elhangzottakat eleve nem kívánták figyelembe venni.

87. A fenti b/1 és b/2 pontokban kifejtettek alapján megállapítható, hogy a 120/2002. (X. 08.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv 140/2206. (IV. 26.) kt. határozattal elfogadott módosítása és-az ezen alapuló 17/2ÖÓ6. (IV. 27.) kt. sz. rendelettel elfogadott szabályozási terv elfogadása az “eljárási szabályok megsértése folytán is alkotmányos visszásságot okozott az egészséges környezethez váló joggal összefüggésben.”

A 86-87. pont teljesen egyértelműen fogalmaz! Jogszabálysértést állapít meg az eljárás során, amelynek a következtében jogszabálysértőnek minősíti a 2006-os önkormányzati rendeletet.

„ 90. Páty Község 2008. évben induló településrendezési eljárásával módosított és 90/2010 (II. 22.) kt. határozatával elfogadott településszerkezeti terve a Golfpálya projekt területén található tervezett golfpálya területét különleges beépítésre nem szánt terület kategóriába sorolja.

A golfpálya területére alkalmazott terület felhasználási módot azonban az eljárás időpontjában sem az OTÉK, sem a BATrT vonatkozó rendelkezései nem tették lehetővé.”

E szerint a 2008-ban indult módosítások jogszerűsége már az indítás időpontjától megkérdőjeleződik!

„94. Az eljárás tehát olyan időpontban indult, amely időpontban az ÓTÉK még nem tette lehetővé különleges beépítésre nem szánt terület kialakítását.”

Úgy tűnik a fenti kérdésre a jelentés megadja a választ. További kérdés: ezzel megegyezik majd az Alkotmánybíróság értékelése is? Ha igen, akkor a 2008-ban indult szabályozás valamennyi elemének a megsemmisítése várható!

„101. A tervezői válasszal ellentétben álláspontunk szerint a településrendezési eljárás lefolytatásának időpontjában hatályos BATrT nem tette lehetővé a magas zöldfelületi aránnyal rendelkező települési térségen belül a különleges beépítésre nem szánt terület kialakítását.

102. Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az eljárás időpontjában hatályos jogi környezet
- sem az OTÉK, sem a BATrT - nem tette lehetővé a különleges beépítésre nem szánt terület kategóriájának alkalmazását a Golfpálya projekt 2008. évi területére. Minderre tekintettel megállapítható, hogy a 90/2010. (II. 22.) kt. határozattal településszerkezeti terv módosítása és az azon alapuló szabályozási terv módosításáról szóló 7/2010 (II. 22.) kt, rendélet ellentétes az OTÉK és BATrT rendelkezéseivel mivel a területet különleges beépítésre nem szánt terület kategóriába sorolja.

b) Az önkormányzat nem vette figyelembe a Pest Megyei Földhivatal törvényen alapuló észrevételeit és azokkal ellentétesen fogadta el a településrendezési eszközöket

103. A 2008. évben induló véleményezési eljárásban részt vevő Pest Megyei Földhivatal
jelezte, hogy több vonatkozásban nem tartja elfogadhatónak a tervezett szabályozást. Egyrészt kifogásolta azoknak a termőföldeknek az igénybevételét, amelyek a Golfpálya projekt 2006. évi területéhez viszonyítva a Golfpálya projekt 2008. évi területében többletként jelentkeznek. Másrészt kifogásolta, hogy a 2006. évi szabályozást követően a Golfpálya projekt 2006. évi területére igényelt más célú hasznosítási engedély időbeli hatálya alatt az abban foglaltaktól eltérő területfelhasználást lehetővé tevő településrendezési döntés szülessen.

Véleményét azonban az Önkormányzat nem vette figyelembe és úgy hozta meg településrendezési döntéseit.”

A 101. pont szerint az ombudsman nem ért egyet a tervező állásfoglalásával. A tervező felelőssége is kezd megfogalmazódni. A 102. és 103. pont szerint a Földhivatal igen határozott ellenvéleményeket fejtett ki, illetve az alábbiak szerint ezeket többször – hiába – megismételte.

„106. Ebből következően az Étv. 9. § szerint folytatott véleményezési eljárás során nem maradhat fenn olyan vélemény, amely arra hívja fel a települési Önkormányzat figyelmét, hogy a tervezet elfogadása magasabb szintű jogszabályba ütközik. Vagyis a jogszabályon alapuló véleményben foglaltakat a tervezet előkészítése során figyelembe kell vennie az eljáró önkormányzati szerveknek vagy úgy, hogy a véleményező (esetleg felettes szerve) elfogadja a tervezői választ és ezt dokumentálják vagy úgy, hogy a tervet a véleménynek megfelelően módosítják.”

Magyarul: A tervező a jogszabályon alapuló véleményeket nem intézheti el azzal, hogy „vettem az adást”, de nekem más a véleményem és nem fogadom el! Ebben az esetben meg kell indokolnia, hogy miért nem fogadja el és az indoklását a véleményezőnek el kell fogadnia vagy pedig a tervezőnek módosítania kell a terveket!

„109. A 2008. évben induló eljárások során Páty Község Önkormányzata megkereste az illetékességgel rendelkező Pest. Megyei Földhivatalt, amely a megkeresésnek eleget téve a véleményezési eljárás különböző szakaszaiban kifejtette véleményét.

h/l) A földhivatal nem fogadta el a Golfpálya projekt területének újabb ingatlanokkal való bővítését termőföldvédelmi indokokra hivatkozással

113. A Pest Megyei Földhivatal - a földvédelmi jogszabályi előírásokra tekintettel - nem támogatta a 020/23 és 020/24 hrsz-ú ingatlanok végleges más célú hasznosítását. Fenntartásait a településrendezési eljárás során jelezte, az egyeztető tárgyalást követő levelei szerint is fenntartja azokat. Mindennek ellenére az észrevételeit nem vették figyelembe, a településrendezési eszközöket változtatás nélkül elfogadták.

h/2) A földhivatal kifogásolta, hogy a Golfpálya projekt területén Vt területfelhasználási egység kijelölése eltér a más célú hasznosítást lehetővé tevő korábbi engedélytől

114. A Budakörnyéki Földhivatal 10.696-6/2006. számú Páty községben termőföld más célú hasznosításának engedélyezése tárgyában hozott határozata szerint: „apátyi 020/4-5; 020/40-41; 020/44-53; 023/723; 025/15-18; 025/20-23; 028/1-9 hrsz-ek teljes területe és a 020/42 hrsz 3 ha 3989 m2 nagyságú része, tervezett megosztás után 020/56 hrsz; mindösszesen 119 ha 0383 m2 nagyságú szántó és legelő művelési ágú külterületi termőföld végleges más célú hasznosítását a települési önkormányzat képviselő-testülete 140/2006. (IV. 26.) számú településszerkezeti tervet módosító határozata, valamint a kérelmezett terület szabályozási tervét jóváhagyó 17/2006. (IV. 27.) sz. rendeletével összhangban különleges sportövezet (golfpálya, a golfpályához tartozó kiszolgáló épületek és szálloda, valamint 250 darab golfház) létesítése céljára engedélyezem. “

116. Az Étv. 9. § (3) bekezdése szerinti közbenső véleményezési eljárás során a Pest Megyei Földhivatal 2009. október 6-án kelt, 10.540-4/2009. számú levelében fejtette ki álláspontját. A levélben részletesen bemutatta, hogy a tervezett igénybevétel a Budakörnyéki Földhivatal 10.696-6/2006. számú határozata által korábban engedélyezettektől mennyiben tér el. így különösen kifogásolta azt, hogy a Vt (városközpont vegyes) területek kijelölése lakófunkció elhelyezését teszi lehetővé a tervezési területen.

117. Az Étv. 9. § (4) bekezdés szerinti egyeztető tárgyalásra elkészített tervezői válaszokban a Pest Megyei Földhivataltól érkező véleményt úgy jelenítették meg, mint ami módosítást nem igényel. Az Étv. 9. § (4). bekezdése szerinti egyeztető tárgyaláson készített feljegyzés szerint a Pest Megyei Földhivatal a részéről megfogalmazott észrevételeket fenntartotta, majd ezt ismét megerősítette a 2697-35/2009. számú, 2009. december 02-án kelt levelében.”

Kérdés: ki volt az aki a Pest Megyei Földhivatal 113,114,116. és 117. pontokban foglalt véleményét úgy jelenítette meg, mint ami módosítást nem igényel? Ki adott erre utasítást?

„122. A fenti b/1 és b/2 pontokat összefoglalva megállapítható, hogy a településrendezési eljárásban nem vették figyelembe a Pest Megyei Földhivatal jogszabályon alapuló észrevételeit, és az azokban kifejtettekkel ellenétes tartalommal fogadta el az önkormányzat a - 140/2006, (IV. 26.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv módosításáról szóló 90/2010. (II. 22.) kt. határozatot és a 17/2006. (IV. 27.) kt. sz_r rendelettel elfogadott szabályozási terv módosításáról szóló 7/2010. (II. 22.) kt. rendeletet - településrendezési eszközöket.”

Ha a jelentés fenti megállapítása helytálló akkor ez igen súlyos kritika az önkormányzattal szemben!

„c) A 2008. évben induló eljárások eljárási szabálytalanságai által okozott visszásságok

123. Az Alkotmánybíróság 16/2008. számú határozatában kifejtette, hogy a településrendezés olyan jogalkotási folyamat, amelynek során az önkormányzati autonómia nem érvényesülhet teljeskörűen. Az eljárás során érvényesülniük kell - többek között - azoknak a garanciális szabályoknak, amelyeket a fenntartható településfejlesztés követelményeink érvényesíthetősége érdekében határozott meg a törvényalkotó. Körükben kiemelésre érdemesek a véleményezési eljárás alátámasztására szolgáló egyes munkarészek készítésére vonatkozó előírások, a társadalmi részvétel - érintett lakosság, érdekképviseleti szervek, civil szervezetek részvételének - biztosítása. A jogszabályok megalkotására vonatkozó előírások maradéktalan alkalmazása alapvető követelmény a jogbiztonság és ezen keresztül az egészséges környezethez való jog érvényesítése érdekében.

c/1) A településrendezési eljárást a tervezett szabályozásra vonatkozó megfelelő információk közlése hiányában indította meg az önkormányzat.

129. Ebből viszont az következik, hogy a képviselő-testület sem a településrendezési eljárás megindításáról született döntés, sem az Étv. 9. § (2) bekezdése szerint kezdeményezett előzetes véleményezés időpontjában nem rendelkezett olyan információkkal, amelyek a szabályozási területre vonatkozóan egyértelműen meghatározták volna a fejlesztési elképzeléseket. Ebből következően nem is nyilatkozhatott megalapozottan sem a településrendezés által elérni kívánt céllal, sem annak várható hatásaival kapcsolatban.”

Ha a jelentés fenti megállapításaival valaki vitázni szeretne, a lehetőség adott!

„130. Megállapítható, hogy amennyiben a településrendezésért ,jogi és politikai felelősséggel” rendelkező települési önkormányzat nem alakítja ki a település rövid és hosszú távú érdekeivel összhangban lévő fejlesztési célkitűzéseit, sőt még a tulajdonos, beruházó fejlesztési igényeire vonatkozó alapvető információkkal sem rendelkezik, nem képes eleget tenni az Étv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek, hiszen nem képes meghatározni a tervezett elképzelések várható hatását, nem képes megfelelő tájékoztatást biztosítani az eljárásban részt vevők számára. így nem indítható meg az Érv. 9. § (2) bekezdése szerinti előzetes véleményezési eljárás.”

A sok „nem képes”mellett a legfontosabb megállapítás, hogy az önkormányzatnak jogi és politikai felelőssége van!

„135. Az Étv. településszerkezeti tervről rendelkező 10. § (4) bekezdése ezen túlmenően további egyeztetési kötelezettséget állapít meg. Eszerint a településszerkezeti tervet a 9. § rendelkezésein túlmenően a megyei, a szomszédos települési önkormányzatokkal is véleményeztetni kell.

136. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható, hogy Páty Község Önkormányzata a 2008. évben indított, a Golfpálya projektre vonatkozó területfelhasználási módokat megváltoztató településrendezési eljárás során nem kereste meg Pest Megye Önkormányzatát, így nem biztosított számára lehetőséget arra, hogy megismerje a tervezett módosításokat és az eljárás, során kifejtse véleményét. Mulasztásával megsértette az Érv. 10. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségét. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az Étv. 9. § szerinti eljárást nem folytatta le teljeskörűen.”

A fenti megállapítások következményeire a jelentés alábbi 137.pontja adja meg a választ!

„137. Az Étv. 9. § (7) bekezdés általános érvénnyel mondja ki, hogy az (2)-(6) bekezdésekben meghatározott véleményezési eljárás lefolytatása nélkül településrendezési eszköz nem fogadható el. A véleményezési eljárás lefolytatása nélkül elfogadott településrendezési eszköz semmisnek tekintendő.”

„146. A 2010. február 22-i rendkívüli képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint, az ülés elején képviselői kérdésként fogalmazódott meg Páty község jegyzőjéhez, hogy a képviselő-testületi ülés előterjesztéseit törvényességi szempontból véleményezte-e, illetve részt vett-e a településfejlesztési szerződés megszövegezésében.

A jegyző válaszában elmondta, hogy „ nyilvánvalóan erre módom nem volt, aláírás előtt minden bizonnyal át fogom vizsgálni, tehát a jegyzői törvényességi észrevétel még az ellenjegyzés előtt is megtörténhet…” .

147. Mivel az SZMSZ 10.§ (2) bekezdés szerint az előterjesztésnek tartalmaznia kell a jegyző írásbeli törvényességi észrevételét, kivéve a sürgősségi indítványt, és ezen az ülésen a szerződés tervezetét a^; jegyző írásban, de még szóban sem észrevételezte ‘törvényességi szempontból, ezért álláspontunk szerint, a képviselő-testület ezen az ülésen a településfejlesztési együttműködési szerződéstervezetet nem tárgyalhatta volna, azt le kellett volna vennie a napirendről.”

Ha ez igaz volt 2010. február 22.-én, akkor igaz lesz 2010. február 29.-én is!

„152. Az Alkotmánybíróság 69/2002. (XII. 17.) számú határozatában kifejtette, hogy megítélése szerint „a helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek elfogadását megelőző sajátos eljárás nem változtat azon a tényen, hogy a döntést az önkormányzat alkotmányos, és törvényekben foglalt joga (s bizonyos körben kötelezettsége) meghozni, nem változtat azon, hogy az önkormányzat viseli a felelősséget az általa meghozott rendeletért. (Viseli a jogi felelősséget a rendelet törvényességéért, és viseli a politikai felelősséget a választópolgárok felé.)”

Az önkormányzat jogi és politikai felelősségét nem más mint az Alkotmánybíróság állapította meg!

„e) Az önkormányzat - a megfelelő tájékoztatás elmulasztásával - megfosztotta az érintett nyilvánosságot az előzetes véleménynyilvánítás lehetőségétől

174. A fentiekben leírtak alapján az állapítható meg, hogy a lakosságnak az Étv. 9. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása nem történt meg, és ennek ellenkezőjét az önkormányzat sem igazolta a vizsgálat során. Az önkormányzat ezzel megfosztotta az érintett nyilvánosságot az előzetes véleménynyilvánítás lehetőségétől.”

Ezek az állítások újabb olyan jogszabálysértést valószínűsítenek, amelyek a rendelet további sorsát igen megkérdőjelezik!

„178. A lefolytatott vizsgálat alapján megállapítjuk, hogy Páty Község Önkormányzata az egészséges környezethez való joggal kapcsolatos visszásságot idézett elő azáltal, hogy a településrendezési eszköz kidolgozása előtt a helyben szokásos módon az érintett lakosságot nem tájékoztatta, megakadályozva így azt, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 30 napon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, előzetesen véleményt nyilváníthassanak.

f) Az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (II. 11.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: SKV rendelet) megfelelő környezeti vizsgálat lefolytatásának hiányosságai által okozott visszásságok

A dokumentum a környezeti vizsgálat készítőjeként nem tüntet fel egyetlen környezetvédelmi, természetvédelmi szakembert, szakmérnököt sem.

A Főépítész 2009. november 2-án kelt, 0910413/3/2009. iktatószámú véleményében kifogásolta az elkészített környezeti értékelést. Megállapította, hogy a környezeti értékelésben tévesen szerepel az az állítás, hogy „A tervezett új fejlesztések a belterületekhez, meglévő beépített területekhez közvetlenül kapcsolódnak kiváló termőhelyi területeket nem érintenek… “. Ezzel kapcsolatban a tévesen szereplő információk javítását írta elő.

A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint, az elfogadó közigazgatási szerv, azaz a képviselő-testület összefoglaló ismertetőt a fentiekben meghatározott tartalommal nem készített és ebből következően nem küldte meg a környezeti vizsgálatba bevont környezet védelméért felelős szerveknek.”

A jelentés újabb jogszabálysértést valószínűsít!

„204. Az f/1 és f/2 pontokat összefoglalva megállapítható, hogy a környezeti vizsgálat sem eljárásában, sem tartalmában nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, így az eljárás nem tekinthető érvényesnek, a dokumentáció nem tekinthető környezeti értékelésnek.

225. Egyetértünk az Állami Főépítész megállapításával, mely szerint az itt meghatározott paraméterek nem kívánatos volumenű fejlesztéseket vonzhatnak erre a területre.

238. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tervezett útfejlesztések nem jelentenek megoldást a várható forgalomnövekedésre, sőt éppen ellenkező hatást váltanak ki. Egyfelől csak a környezeti probléma áthelyezését eredményezik, másfelől önmagukban forgalomgeneráló, és ezzel szoros összefüggésben további fejlesztéseket generáló hatásai vannak.

247. Mindezekkel összefüggésben megállapítottuk, hogy a 90/2010. (II. 22.) kt. határozattal
elfogadott településszerkezeti terv módosítás, és az ezen alapuló; a szabályozási terv
módosításáról szóló 7/2010. (II. 22.) ör. szabályozási terv nem teljesíti az Érv. 8. § elvárásait, ennek következtében az egészséges környezethez való alkotmányos joggal kapcsolatos visszásságot okozott.

A 247. pont újabb jogszabálysértést valószínűsít!

„250. Kezdeményezem, hogy a 140/2006. (IV. 26.) kt. határozat módosításáról szóló 90/2010. (02. 22.) sz. határozatát a képviselő-testület helyezze hatályon kívül, illetve a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet 125. § (1) bekezdése alapján tegye meg a megfelelő intézkedéseket, hogy a helyi építési szabályzat módosításáról szóló 7/2010. (II. 22.) sz. rendelete ne lépjen hatályba.

253. Amennyiben a fentiekben meghatározott intézkedéseknek Páty Község Önkormányzata nem tesz eleget, akkor az Obrv. 22, § b) pontja alapján indítványozni fogom az Alkotmánybíróságnál a 120/2002. (X. 08.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv 140/2206. (IV. 26.) kt. határozattal elfogadott módosítása és az ezen alapuló 17/2006. (IV. 27.) kt. sz. rendelettel elfogadott szabályozási terv; illetve a 90/2010. (IL 22.) kt. határozattal elfogadott településszerkezeti terv módosítása és az ezen alapuló 7/2010. (II. 22.) ör. a szabályozási terv módosítás megsemmisítését.

254. Kérem, hogy amennyiben a képviselő-testület döntésével nem fogadja el az állásfoglalásban foglaltakat, az Alkotmánybíróság eljárásának befejezéséig ne kössék meg a Településfejlesztési együttműködési megállapodást.

A jelentés tartalmát nem kell elfogadni, de ez meglehetősen kockázatos megoldás lenne!