A pátyiak a saját kezükbe veszik a sorsukat
„a közügyek elhanyagoltsága vagy méltatlan emberek kezébe való kerülése
egyedül a tisztességes emberek kezdeményezésének hiánya és
közéleti bátortalansága miatt történik”
Bibó István
Május 21-én falugyűlés lesz Pátyon. A meghívót csupa egyszerű ember írta alá – ugyanolyanok, mint Te vagy én. A kérdés egyszerű, a szándék világos, ugyanakkor rendkívül összetett: „Milyen Pátyot szeretnénk?”.
A hogyanról a felvezető előadások címei árulkodnak: „részvételi demokrácia”, „utcaközösség”, „Porto Alegre”. Mindhárom fogalom lényege az alulról jövő közösségi kezdeményezés. A részvételi demokrácia lényege az, hogy a közösség minden tagja számára hozzáférhető formában döntünk közös ügyeinkről. Mindenki eljöhet, képviselheti véleményét és érdekeit, majd az elhangzottakat figyelembe véve demokratikus módon kerül sor a döntésekre. Az utcaközösség egyrészt ugyanez kicsiben, másrészt alapja és működtetője lehet a településszintű részvételi demokráciának. A Brazíliában található Porto Alegre a részvételi demokrácia megvalósulásának emblematikus példája: egy tízmilliós metropolisz, amelynek teljes költségvetéséről minden évben maga a lakosság dönt. Ahol majdnem mindegy, hogy kik a képviselők vagy ki a polgármester, mert a döntéseket a lakosok hozzák, és azok végrehajtását is ők ellenőrzik.
A részletekről az egyik szervezőt kérdeztük:
– Hogyan jött az ötlet a falugyűlés megszervezésére? Van-e valami köze ennek a golffaluval kapcsolatos eseményeknek?
– Hosszú ideje többen, egymástól függetlenül gondolkodtunk azon, hogy valami ilyesmit el kellene indítani. A „golfozáshoz” annyi köze van a dolognak, hogy emiatt találkoztunk össze. De nagyon fontos, hogy a falugyűlésen mindenkit várunk, akár szeret golfozni, akár nem. Azt szeretnénk, hogy a meghozott döntések valóban közösek legyenek, azokban mindenféle nézőpont figyelembe legyen véve.
– Mi lesz a falugyűlés után?
– Naivitás lenne azt gondolni, hogy egyetlen falugyűlés alatt akár néhány komolyabb problémát meg lehet oldani. Hosszú távú, folyamatos munkát kezdünk meg, amelynek az eredménye az lesz, hogy kialakítjuk közös elképzeléseinket a falu jövőjéről, és döntéseket hozunk közös dolgainkról. Ennek keretében még több falugyűlés és műhelymunka lesz. Ezeknek mindegyikén bárki részt vehet. Az első falugyűlésen „az asztalt terítjük meg”: összeszedjük, hogy milyen problémákkal szeretnénk foglalkozni, és megoldási javaslatokat sorolunk fel. És persze döntünk arról, hogy hogyan megyünk tovább.
– Miért most? Miért nem ősszel?
– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne lehessen ezt a tevékenységet összekeverni a kampánnyal. A falugyűléssel nem egyik vagy másik szekeret szeretnénk tolni, hanem a hosszú távon is működő közös döntéshozatal alapjait szeretnénk lefektetni. Az egyes ügyek nagyon fontosak, és a részvételi demokrácia jó működéséhez nagy szükség van a különböző érdekcsoportokra, hiszen mit ér egy keret, ha nem töltjük meg tartalommal. Mi egy olyan folyamatot szeretnénk elindítani, amely akkor is működik, amikor az aktuális problémákkal kapcsolatosan elértük céljainkat, aktuális törekvéseink kifulladtak stb. Ehhez pedig az kell, hogy maga a keret értéksemleges legyen: a falugyűlés maga nem foglal állást, hanem segít a résztvevőknek kialakítani a közös állásfoglalást, és azt közvetíti. Emiatt nagyon fontos a nyíltság, hogy minden véleményt meghallgassunk. Ezért várunk nagyon sok szeretettel mindenkit május 21-én – bármi is legyen a véleménye.
